Az a fura helyzet állt elő, hogy a Juventus legpiacképesebb (talán) legjobb játékos a padot melegíti mérkőzések óta, legutóbb a Genoa elleni olasz kupa mérkőzésen lépett kezdőként pályára. Az olasz kupáról annyit, hogy az olasz klubok ezt maximum a legjobb négy között veszik komolyan vagy inkább a döntőben. Miért jutott ide az új 10-es, a következő évek ikonjának szánt játékosa? Bizonyosan baromi komplex a dolog, próbálok az általam ismert információk alapján valami magyarázatot adni.

A hírek szerint Dybala komoly magánéleti válságban van, talán most csapta meg, hogy 23 évesen egy szekérderéknyi pénzre tett szert, élheti a nagyvilági életet, modellek lengik körül. Az ember nem gép, bizonyosan jelent koncentrációs problémákat a rendezetlen érzelmi világa lásd. kihagyott 11-esek az utóbbi időben. Ezek egy Juventus szintű csapatoknál a bajnokság elvesztését, BL kiesést, ezzel együtt euró milliók kiesését okozhatják.

Megromlott kapcsolat Allegri mesterrel véleményem szerint kevésbé komoly gond, bár nyilván minden apró pici momentumnak jelentősége van. Allegri profi, és remek pedagógusnak tűnik. Nem hinném, hogy elengedne egy ekkor lehetőséget, csak mert pillanatnyi személyes konfliktus támad köztük. Már persze, hogy van ilyen konfliktusról szó és nem a média fújja fel minden egyes rezdülésüket.

Végére pedig szerintem a valós ok, maga a csapat, a taktika. Tavasszal Allegri zseniális taktikai húzással fantasztikus hajrát produkált. A bajnokságban rekordok dőltek, a BL-ben egészen a döntőig menetelt. Igazából a zseniális és kényszerű taktika abból állt, mint a Conte éra kezdetén. Van valamim ami világszínvonalú, Conténál 3 belső védő, Allegrinél 4 támadó. Erre építek, erre teszem a hangsúlyt. Ezen kívül Conténál a fantasztikus középpályásai, Allegrinek védői is voltak. Dani Alves - Cuadrado és a Mandzukic - Alex Sandro szélek kivételes támadó és korrekt védő potenciált jelentettek (Barca elleni meccsek). Ezen kívül a mélységi indításokra képes a védelem és a középpálya kapcsolatát biztosító Bonucci és a középpálya és a csatárok összeköttetését adó Pjanic. Nyáron viszont beütött a krach. Dani Alves beleköpött a nullás lisztbe azzal, hogy Torino egy unalmas város, túl nagy a fegyelem és még a kedvenc szamba zenéit sem hallgathatja az öltözőben, ráadásul a felesége nem talál munkát, és újra Guardiolával szeretne dolgozni. Aztán mikor már telerinyálta az öltözőt elment a PSG-be. Bonucci távozását talán soha nem tudjuk meg, úgy mint Del Piero esetében. Alex Sandrot pedig valószínűleg nem engedték el csilliárdokért a PL-be, mert teljesen új védelmet nem lehet egyik pillanatról a másikra teremteni, ezért brazilos depresszióba esett. Bár a csapat soha nem látott mennyiségben termelte a gólokat, a bajnokságban a 3-as gólátlag fantasztikus. Viszont a kapott gólok is történelmi magasságba csaptak. A rendszer recsegett, látnivaló volt, hogy nagyobb csapatok ellene ez kevés lesz. A szélső védők támogatása szinte eltűnt, a brazilok nem játszották be a széleket, az egyik eligazolt, a másik teljesen formán kívül. Nem tudták támogatni a középpályásokat, a támadásokat, jó ha a védekező feladatokat ellátták. A védelem és a középpálya kapcsolatát biztosító védőt nem sikerült megtalálni, Pjanics vagy a védelem előtt próbálta a labdákat összeszedni, vagy a csatárokat ellátni labdákkal és teljesen felőrlődött. A középpályán teljesen átrohant az ellenfél és rávezette a labdát a védelemre, vagy a középpályások próbálták a támadásokat segíteni és nem értek vissza. Látható volt, hogy stabilizálni kell a középpályát, ennek esett áldozatul Dybala - csak, hogy visszakanyarodjunk ez eredeti témához. A csapat ugyan nem szórja a gólokat, de ami egy olasz csapatnál a legfontosabb 7 meccse gólt sem kapott. (inter, Napoli, Roma).

Allegri viszont meg fogja találni Dybala helyét is, erre nincs kétség. Kérdés Dybala tud erre várni...?